collage2Itt a nyár, a pihenés, a kirándulások, az ország szépségeinek felfedezésének ideje. Egy igazi turista célpontot ajánlok megtekintésre, a lillafüredi Palotaszálló mellett található, tavaly szeptemberre elkészült, felújított és komplexen átalakított Függőkerteket és gyönyörű környezetét.

Hogyan jött létre Lillafüred, az ország egyik legszebb üdülőhelye? A Szinva – és a Garadna-patak találkozásánál 1770-1780 körül völgyzárógát építésével alakult ki a mostani Hámori-tó, amely fokozatosan a környék legfőbb turisztikai vonzerejévé vált. Lillafüred 1892-ben gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter kezdeményezésére épült. A helyi legendák szerint a Lilla név a 19. században Borsod vármegyében élő vajai Vay-családhoz köthető, amelynek egyik leánya volt a páratlan szépségű Vay Erzsébet, akit a családban Lillának becéztek.

Kép 011

Az már tény, és nem legenda, hogy 1882 nyarán Soltész Nagy Albert (Soltész Nagy Kálmán, Miskolc polgármesterének testvére) és Kubacska István kereskedő gróf Bethlen András miniszternél tett látogatást, ahol az engedélyét kérték, hogy a nyaralótelepet „Bethlen-Füred”-re keresztelhessék, ezzel köszönve meg a miniszter támogatását. Bethlen, aki maga is szívesen vadászott a Vay-család tagjaival együtt a Bükk erdeiben,, elhárította a megtiszteltetést, és felkérte a küldöttséget, hogy az üdülőtelepet „kedves szép rokona” után nevezzék el.

Lillafüred ékköve, a neoreneszánsz stílusú Palotaszálló Lux Kálmán építész és restaurátor tervei alapján épült 1925-29 között. A tervező mellett Révay Ferenc erdőmérnök vezette a szintezési és térképészeti munkálatokat, valamint a folyamatos anyagellátásról és az ellenőrzésről is gondoskodott. Az építkezés a korabeli Magyarország legnagyobb szabású beruházása volt, hiszen a szálloda mellett elkészültek a függőkertek, átalakult Hámor településtérképe, a Diósgyőr felől vezető országutat újjáépítették, újra „felfedezték” az Anna-mésztufabarlangot, 4 új alagutat fúrtak és egyebek között egy strandfürdő kialakítását is tervezték.

A szálloda alatti hegyoldalt függőkertekké, illetve teraszokká alakították, melyek lépcsőzetesen ereszkednek alá az építkezés idején felfedezett Anna-barlang bejáratához. A teraszokat a lépcsőkkel, és szerpentinekkel kötötték össze, a sétányokat virágokkal és gyepágyakkal díszítették. Utóbbiak a felújítás kezdetéig fokozatosan megsemmisültek. A terméskő támfalak és a szabadon álló sziklafalak is málladoztak, töredeztek, mivel az elmúlt évtizedekben az állagmegóvási munkákra és a folyamatos karbantartásra, valamint a kertészeti tájelemek gondozására nem fordítottak kellő figyelmet.

collage1

2010-ben kezdődtek meg azok a tervezési munkálatok, amelyek a Diósgyőr-Lillafüred komplex funkcióbővítő és ökoturisztikai fejlesztési program keretében, az Európai Unió támogatásával valósultak meg. A munkák során nem egyszerűen felújították a Függőkerteket, hanem újragondolták -és értelmezték a Palotaszállót körülvevő sétányok funkcióit.

A tervezői elképzelés szerint a Függőkertekben 9 tematikus sétányt alakítottak ki. A tematikus jelző arra utal, hogy a függőkertes sétányokat és állomásait témájukban összehangolják a hely kialakult kulturális hagyományaival. Az új tervezői elgondolás szerint a sétányok mostantól a költészetről, Herman Ottóról, a természettudósról, a szerelemről szólnak, de bemutatásra kerülnek a természeti jelenségek és az épített környezeti elemek is. Az attrakciós láncra felfűzve látható többek között a vízesés, az Anna-barlang, a József Attila szobor, a kőbe vésett Óda-idézet, és a Palotaszálló is. A tematikus sétány állomáshelyeit napelemes tájékoztató táblák jelzik.

A sétát érdemes a Hámori-tó felől, az újonnan kialakított nyitott-fedett pavilonszerű Nyugati-kapunál elkezdeni. Az első állomás az Ifjúság terasza, amely a fogadótér szerepét tölti be, egy, a gyerekek között méltán népszerű új játszótérrel és a szemközti sziklafal egyedi látványt nyújtó barlangjaival. A barlangokat valaha, a Palotaszálló építése előtt, az itt élő családok tárolásra használták, most közülük egy-kettőt fel is lehet fedezni. A barlangok fölött került kialakításra a Zene terasza, amelyet a Palotaszálló előtti lépcsőn, vagy az új, a nagy vízesés mellett nyitott Kilátó terasz felől lehet megközelíteni.

Innen továbbsétálva a Költészet teraszára jutunk, ahol a Varga Éva szobrászművész által készített József Attila-szobor áll. Felfedezésre érdemes, hogy a költő alakja mögötti kőfalon az itt született Óda című költemény sorai egy női sziluettet formáznak. Középen a virágágyásban kőtáblákba vésve József Attila versei találhatók, melyek közül a Tiszta szívvel címűt az eredeti, saját kézírásával láthatjuk.

DSCF0086

A következő állomás a Találkozások terasza, ahol az István főherceg 1847-es látogatását megörökítő felújított emlékoszlop található. A környezetbe illeszkedő padokon a szerelmesek tudnak találkozni, a kialakított pihenőhelyeken pedig a családok költhetik el uzsonnájukat. Az itt kihelyezett információs tábla a valaha itt forgatott Meseautó című filmet idézi meg.

Innen jutunk le a legpompásabb látványossághoz, a Vízesés teraszához, ahonnan a Palotaszálló melletti nagy vízesés látható. Az itt elhelyezett táblán Urbán Helga fotóművész képe a téli, befagyott vízesést ábrázolja.

A következő stáció a Virágok terasza, ahol 2300 darab egynyári, színpompás virágból formázott alakzatban gyönyörködhetünk.

Lefelé haladva a Szobrászat teraszára érkezünk, ahol egy sövénylabirintus található, amely a gyerekek kedvence lett. A terasz alkalmas szobrászati vándorkiállítások bemutatására. A sziklafalnál Herman Ottó életnagyságú szobra mellé akár le is ülhetünk egy közös fotó erejéig. A szobor szintén Varga Éva alkotása.

Kép 102

Mielőtt sétánkat befejezve kijutnánk a Keleti-kapun át a Függőkertekből, felmehetünk az Anna-barlang bejárata fölött kialakított Anna-kilátóba, ahonnan a kis vízesést lehet látni.

A sétányokat és teraszokat nemcsak nappal, hanem este is érdemes meglátogatni, amikor az éjszakai díszkivilágításban is gyönyörködhetünk. 

Kláben Attila Esti fényekben

A Függőkertek generál tervezői feladatát a miskolci székhelyű Stúdió Kft. nyerte el, a kerttervezési munkákat Dobos Sára táj -és kertépítész és Berkes Csilla tájépítész végezte, a felelős építész tervező Petrik Zoltán építészmérnök volt.

Felhasznált irodalom: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve

Fotók: saját, Kláben Attila