minimal1

A vidéki stílus abszolút ellentéte: a minimál.

A mai minimál az 1920-30-as években virágkorát élő Bauhaus-iskola alapfelfogásából táplálkozik, amely a lakóépületek kialakításakor a legcélszerűbb, és ezáltal a legegyszerűbb formát kereste a benne élő ember számára.

Lakberendezési irányzatként a múlt század 60-as éveiben indult hódító útjára Olaszországból, szellemi elődje a minimal art (minimális művészet) volt. A 90-es évek végére kialakult stílus a lehető legkevesebb berendezési és dísztárgy alkalmazásával hozza ki a maximumot a terekből. A lakberendezésben az egyszerű, letisztult formák és színek alkalmazásával és a maximális rend segítségével igyekszik elérni a harmóniát és nyugalmat. (A maguk jellemző módján tehát a lakberendezési stílusok is választ keresnek az alapvető emberi problémára, az olyannyira vágyott harmónia elérésére.)

Az egyszerű tereket a geometriai formák vagy a színek ritmikus ismétlődésével hangolja személyessé és barátságossá. Ezek a színek és az alkalmazott geometriai formák mindig egyszerűek, sosem zavaróak vagy harsányak. A tároló -és ülőbútorok kialakítása a kubusok formavilágán alapszik, a szerkezetek rejtettek. A kárpitok, textilek magas minőségű anyagokból valók, ám minta nélküliek.

A dekoráció a lehető legkevesebb dísztárgyra szorítkozik, amelyekből azonban sohasem egy darab szerepel a szellősen kialakított terekben. A minimál stílus szabálya szerint a polcokra és a falakra kihelyezett tárgyak és képek a minták vagy formák ritmikus ismétlése révén teremtik meg az esztétikai élményt és a kiegyensúlyozottságot. Ugyanez vonatkozik a színek alkalmazására is.

Az anyaghasználatára jellemző a sok fém, az üveg, a kiváló minőségű műanyagok, de ugyanígy a kő, és a natúr fa is.

minimal2 nagybelmag Concrete-Interior-Design-11 Concrete-Interior-Design- csehországbyfreshome5 galériaésszinteltolás by lakbermagazin.hu modern_belso_ketszintes_lakas_lenyugozo_nappalival_es_kreativ_megoldasokkal_04

A textíliák anyaga egyszerű és minta nélküli, fontosabb a textúrájuk. A nagy tereket szépen lehet tagolni és hangsúlyozni a jól kiválasztott, elsősorban természetes anyagú függönyökkel (len -és pamutvászon). A szőnyeg vagy a szőnyegpadló mintája lehet csíkos, geometrikus, hogy megtörje a nagy felületek monotonitását, de mindig mértéktartó és visszafogott. Ezek kiválasztásakor a fehér, a szürke, a drapp, a barna és ezek árnyalatai dominálnak.

A bútorok kialakításakor az elegancia, a mértani formák, a minimalizált anyaghasználat és a maximális minőség a fő szempontok. Jellemzőek továbbá a natúr színek, az üveg, a fém és a fa kombinációja.

A stílus megköveteli a szellős térrendezést és a bútorok közötti nagyméretű, szabad felületeket. Minden vonása a tágasság és levegősség irányába mutat, a bútorok összezsúfolása megbontja a minimál egyensúlyát. A „kevesebb több” elvét mintha egyenesen erre a stílusirányzatra találták volna ki.

A nagyvonalú terek szinte „elvárják”a zöld növények használatát. Kevés, de hangsúlyos helyeken elhelyezett virágokkal fokozhatjuk e letisztult világ szépségét. Az egyre divatosabbá váló ún. zöldfal is gyönyörűen mutat egy ilyen stílusú térben.

És végül nagyon fontos, hogy minél több természetes fényt juttassunk a minimál enteriőrökbe, mert a nagyvonalú, elegáns terek így érvényesülnek igazán.